Ragadozó madarak

A ragadozó madár szimbólumként számos nép kultúrájának alapeleme: a sólymok és a sasok a magyarok számára is a szabadság, az erő, a nemesség és az égi eredet jelképei. Őstörténetünk és földrajzi neveink, valamint egy napjainkban is használatban lévő pénzérménk egyaránt arról tanúskodnak, hogy ez a kötődés máig fennmaradt.

Európa fejlettebb államaihoz viszonyítva Magyarország – földrajzi adottságainak, növénytakarójának, az élőhelytípusok változatosságának és természetességi állapotának köszönhetően – sokszínű állatvilágnak ad otthont. Az európai ragadozómadár-fauna 40 fajából a 20. század eleje óta 37 fordult elő jelenlegi politikai határainkon belül. Ebből 19 rendszeres fészkelő, 2 alkalmi fészkelő, 6 rendszeres vonuló, átnyaraló vagy áttelelő, 10 pedig ritka vendég.

Ragadozó madaraink, azaz a kányák, a keselyűk, a rétihéják és a héják, valamint az ölyvek, a sasok és a sólymok között rendkívül változatos megjelenésű és életmódú fajokat találunk. Abban azonban megegyeznek, hogy a táplálékláncok csúcsán helyezkednek el, és többségük élő zsákmánnyal táplálkozik, bár gyakran az elhullott állatok tetemeire is rájárnak. Egész testfelépítésük, éles látásuk, horgas csőrük és hosszú karmaik a zsákmány üldözéséhez, megragadásához és elfogyasztásához, továbbá a tetemek felbontásához alkalmazkodott. Sajátosságuk, hogy az azonos fajhoz tartozó tojó egyedek nagyobbak a hímeknél, ami elsősorban a reprodukcióban, azaz az utódok védelmében, táplálásában és felnevelésében betöltött, jelentősen eltérő szereppel függ össze.

Önkénteseknek

Civil szervezetfejlesztő és online PR/marketing tanácsadót keresünk.

csatlakozok