This website uses cookies so that we can provide you with the best user experience possible. Cookie information is stored in your browser and performs functions such as recognising you when you return to our website and helping our team to understand which sections of the website you find most interesting and useful.
Ragadozó madarak
A ragadozó madár szimbólumként számos nép kultúrájának alapeleme: a sólymok és a sasok a magyarok számára is a szabadság, az erő, a nemesség és az égi eredet jelképei. Őstörténetünk és földrajzi neveink, valamint egy napjainkban is használatban lévő pénzérménk egyaránt arról tanúskodnak, hogy ez a kötődés máig fennmaradt.
Európa fejlettebb államaihoz viszonyítva Magyarország – földrajzi adottságainak, növénytakarójának, az élőhelytípusok változatosságának és természetességi állapotának köszönhetően – sokszínű állatvilágnak ad otthont. Az európai ragadozómadár-fauna 40 fajából a 20. század eleje óta 37 fordult elő jelenlegi politikai határainkon belül. Ebből 19 rendszeres fészkelő, 2 alkalmi fészkelő, 6 rendszeres vonuló, átnyaraló vagy áttelelő, 10 pedig ritka vendég.
Ragadozó madaraink, azaz a kányák, a keselyűk, a rétihéják és a héják, valamint az ölyvek, a sasok és a sólymok között rendkívül változatos megjelenésű és életmódú fajokat találunk. Abban azonban megegyeznek, hogy a táplálékláncok csúcsán helyezkednek el, és többségük élő zsákmánnyal táplálkozik, bár gyakran az elhullott állatok tetemeire is rájárnak. Egész testfelépítésük, éles látásuk, horgas csőrük és hosszú karmaik a zsákmány üldözéséhez, megragadásához és elfogyasztásához, továbbá a tetemek felbontásához alkalmazkodott. Sajátosságuk, hogy az azonos fajhoz tartozó tojó egyedek nagyobbak a hímeknél, ami elsősorban a reprodukcióban, azaz az utódok védelmében, táplálásában és felnevelésében betöltött, jelentősen eltérő szereppel függ össze.